Erdővédelmi jelentés készítése

Hogyan zajlik az erdővédelmi jelentés készítése?

Az erdővédelmi jelentés készítése fontos, ennek megértéséhez ismerni kell a jogi kereteket, és az OENyR-t. Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (röviden: OENyR) 2012-ben került elindításra. Jogszabályi alapja a 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, mely erre vonatkozóan az alábbiak szerint rendelkezik: 98. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során köteles az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót és az erdészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködni.

mezei_pocok_gradacio_erdokar — Erdővédelmi jelentés készítése – erdőkár a mezei pocok gradáció miatt

A szakszemélyzet tehát mind az erdőgazdálkodó, mind az erdészeti hatóság felé köteles a tudomására jutott jelentősebb károsításokat jelezni. Ennek módja az erdővédelmi jelentés készítése. Az erdészeti hatóság az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer működtetésével, a bejelentések fogadásával, az információk feldolgozásával, a bekövetkezett káreseményekről történő időszakos tájékoztatással és indokolt esetben további intézkedések meghozatalával tesz eleget a jogszabályi kötelezettségnek. Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer-t a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága, a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságai, továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) közösen üzemeltetik.

Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer alapvető célja az erdőállomány egészségi állapotának regisztrálása, az egyes károsítók, károsítások megjelenésének, térbeli elhelyezkedésének, esetleges terjedésének nyomon követése. Mindezekről országos helyzetkép kirajzolása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző, védekező intézkedések időben meghozhatók legyenek, és az érdekeltek kellő időben információhoz jussanak. A rendszer továbbra is alapvető forrása az erdővédelmi prognózis füzeteknek, és része a gazdálkodók tájékoztatását szolgáló eszközöknek is. Kiemelt előnye, hogy széles körben, egységes keretben, földrajzi területhez rendelten gyűjti az adatokat. Magában foglalja a korábbi erdővédelmi jelzőlapos rendszert, annak minden előnyével, beleértve a szakértői hátterét is. Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer további, kiemelt célja az összegyűjtött információk minél szélesebb körben történő visszacsatolása a szakmai közönség felé. Ennek tervezett módja a honlapon történő tematikus térképek és adatsorok megjelenítése, valamint kiadványok és brosúrák készítése, terjesztése. Az ilyen ismeretterjesztés hasznára válik az erdők egészségének megőrzésén fáradozó szakembereknek és civileknek egyaránt. Az első év tapasztalatai, a jogosult erdészeti szakszemélyzettől, az erdőgazdálkodóktól, valamint a működtető hatósági szakemberektől érkező visszajelzések alapján elmondható, hogy egy stabil, szakmai specialitások leírására is alkalmas, de nem túlzottan bonyolult rendszer áll a felhasználók rendelkezésére. A szakmai visszajelzések alapján, továbbá az időközben jelentkezett újabb igényeket kielégítve, valamint követve a jogszabályi környezet változását, a 2012-es bevezetése óta az alábbi változtatások történtek:

2013-tól kizárólag az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer Erdővédelmi kárbejelentő lapján (továbbiakban: EKB lap) történhet a kárbejelentés.
Szakmai igényként jelentkezett a károsítás mértékének pontosabb leírása, ezért a kármérték kiváltásra került a gyakoriság és a kárerély adatokkal, ezáltal egzakt módon adhatók meg a károk. Új kárkódok kerültek bevezetésre, egyes régi kódok pedig – pontosításuk miatt – megszűntek.
Tekintettel arra, hogy az erdőgazdálkodó bizonyos esetekben (pl. erdészeti pályzathoz, támogatáshoz kötődő adatszolgáltatás, erdősítések átvétele, stb.) az EKB lap adataihoz közel hasonló adattartalmú információszolgáltatásra kényszerül az erdészeti hatóság felé, ezért az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer rendszer megkísérli kiküszöbölni vagy mérsékelni az ismétlődő adatszolgáltatás terhét. Ennek érdekében jött létre a hatósági, úgynevezett „B” típusú EKB lap, és a kevésbé szigorú kitöltést megkövetelő általános, ún. „A” típusú EKB lap. A hatósági „B” típusú lapon a jogosult erdészeti szakszemélyzet (az erdőgazdálkodó kódját, nevét feltüntetve) erdőrészlethez kötött, szigorúbb szakmai elvárásoknak eleget tevő, teljes körű és helyesen kitöltött kárleírásokra kötelezett, a hatósági eljárásokra való alkalmazhatóság érdekében.

Az úgynevezett „nullás jelentés” beküldése („A” típusú EKB lapon) a jogosult erdészeti szakszemély részéről évente csak egyszer, a negyedik negyedévi bejelentéskor elvárt, abban az esetben, ha az év során korábban semmilyen kárt nem jelentett az általa szakirányított területekről.
Mivel az informatika alkalmazása egyre inkább elérhetővé válik mindenki számára, ezért az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer is igyekszik kihasználni ennek előnyeit. Első lépésként lehetőség van elektronikusan, Excel fájlban is kitölteni a kárbejelentőket, beépített ellenőrzésekkel csökkentve a kitöltési hibák előfordulását.
A fentiek miatt a 2012-ben kiadott nyomtatott Erdővédelmi kárbejelentő lapok 2013- tól nem használhatóak. Az új típusú kárbejelentő lapok a NÉBIH honlapjáról is letölthetők, vagy a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságain papíralapú nyomtatványként átvehetők.

Az útmutató, a kárbejelentő lapok, a kódjegyzék, és a bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb segédletek alább:

Az útmutató elsősorban a jogosult erdészeti szakszemélyzet számára készült, de iránymutatásul szolgál mindazoknak – legyen az erdőgazdálkodó, erdészeti hatósági személy, vagy más erdészeti szakember, esetleg természetjáró – akik az adatszolgáltatásban részt kívánnak venni. Az adatszolgáltatás tartalmi elvárásai Hangsúlyozni kell, hogy a jogosult erdészeti szakszemélyzettől nem elvárt az általa szakirányított, különösen az aktuálisan erdőgazdálkodási tevékenységgel nem érintett erdőterületek egészségi állapotának teljes körű és folyamatos monitorozása. Elvárt viszont, hogy amennyiben szakmai irányítói tevékenysége során az erdőt veszélyeztető jelentősebb káreseményről illetve zárlati károsításról tudomást szerez, arról a jogszabályi rendelkezéssel összhangban mind az erdőgazdálkodót, mind az erdészeti hatóságot értesítse.

A rendszer üzemeltetői számára egyértelmű, hogy a károk jellemzőinek, különösen erélyének, gyakoriságának megbecslése legjobb szándék mellett is bizonyos hibával terhelt. Ezért is javasolt általános esetben a 10%-os élességgel való becslés. Ez nem zárja ki viszont annak lehetőségét, hogy ha pontosabb információ áll rendelkezésre, illetve az valamely okból megkívánt, akkor akár 1%-os élességgel is megadhatók legyenek a kért adatok. Ugyancsak ismert, hogy az erdő fennmaradását, fejlődését a kisebb károsítások nem veszélyeztetik (pl. egy 10%-os lombrágás). De általánosítani itt sem lehet, mivel pl. egy szúkárosítás esetén akár már 1-2% is jelentős károsításnak minősülhet, amit mielőbb jelezni kell az erdőgazdálkodó és az erdészeti hatóság felé. A rendszer tehát kellő rugalmassággal és szakmai átgondolással kezelendő.

Külön kategóriát képeznek az úgynevezett zárlati károsítók (szükséghelyzeti károsítók), melyek különösen veszélyesek lehetnek a hazai erdőkre. Ezek természetes ellenség hiányában rövid időn belül gyorsan elterjedhetnek, és jelentős gazdasági károkat is okozhatnak. Fontos, hogy ezekről, vagy ezek jelenlétének gyanújáról, akár csak 1-2 tünet, károsodás megléte esetén is azonnal értesítendő az erdészeti hatóság. Csak így biztosított, hogy a károsító gyors reagálással még kellő időben lokalizálásra és megállításra kerüljön. A zárlati károsítók listája külön csoportosításban került feltüntetésre a kódjegyzékben. Felismerésüket a NÉBIH honlapján elhelyezett szakmai anyag segíti.

Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeliségeA jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles az általa észlelt, az erdei életközösséget meghatározó módon befolyásoló – és az erdei ökoszisztéma normális működésén kívül eső – károsítást legalább negyedévente az erdészeti hatóság felé jelenteni. A negyedéves jelentések észlelési időszaka és azok beérkezési határideje az alábbi:

I. negyedév: tárgyév január 01. – március 31. határidő: tárgyév április 8.
II. negyedév: tárgyév április 01. – június 30. határidő: tárgyév július 8.
III. negyedév: tárgyév július 01. – szeptember 30. határidő: tárgyév október 8.
IV. negyedév: tárgyév október 01. – december 31. határidő: következő év január 8.

Természetesen lehetőség van az észlelést követő azonnali adattovábbításra is, de ez – a zárlati károsítók kivételével – nem kötelezettség. Zárlati károsító észlelése, vagy jelenlétének gyanúja esetén a bejelentést kötelező azonnal megtenni az erdészeti hatóság felé, még akkor is, ha a kár mértéke elenyésző! Nem kell attól tartani, hogy kellő ismeret híján nem lehet teljes bizonyossággal beazonosítani a károsítót! Ha a károsítóknál leírt ismérvek akár csak gyanú szinten felmerülnek, jelenteni szükséges. Kétséges esetekben néhány fénykép csatolása a károsítóról vagy a kárképről nagy segítség lehet az előzetes beazonosításban. A bejelentést helyszínelés, részletes vizsgálat követi majd, melyet az illetékes hatóság folytat le, és amennyiben megerősítést nyer, hogy a jelzett károsító zárlati károsító, akkor azonnal megindul az intézkedés a károsító felszámolására.

A zárlati károsító – a 2008. évi XLVI. törvény meghatározása szerint – potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene.

Ha az adott negyedévben az általa szakirányított területen nem észlelt kárt a jogosult erdészeti szakszemélyzet, akkor EKB lapot nem kell kitöltenie. Ha azonban ez egész évben így van, akkor a IV. negyedévben egy úgynevezett nullás EKB lapot kell kiállítania és beküldenie a teljes évre vonatkozóan, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen az egész év során nem találkozott káreseménnyel. A petecsomók, illetve a hernyófészkek észlelésének bejelentését tekintve fontos megjegyezni, hogy ez a következő évi előrejelzéshez nyújt információt. Lényeges, hogy az észlelt petecsomók és hernyófészkek legkésőbb október 8-ig bejelentésre kerüljenek!
Az adatszolgáltatás címzettje Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer kiemelt üzemeltetője és koordinátora a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága.

NÉBIH Erdészeti Igazgatóság
Postacím: 1370 Budapest, Pf.: 345
Elektronikus levélcím: erdovedelem@nebih.gov.hu

Az ügyintézés megkönnyítése érdekében lehetőség van a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságainál leadni, vagy részükre megküldeni a bejelentőket. Ez esetben ők fogják azokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága részére továbbítani.
Zárlati károsító észlelése esetén közvetlenül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága értesítendő. Az ügyintézés meggyorsítása végett, akár előzetesen telefonon (06-1-3743 201 vagy 06-1-3743-220) is jelezhető a zárlati károsító gyanúja.

Forrás: ORSZÁGOS ERDŐKÁR NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER – Útmutató

Kárbejelentési eredmények

Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszerbe a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságának munkatársai 2306 db Erdővédelmi kárbejelentő lap adatait rögzítették. Ebből ún. „nullás” bejelentő 70 db volt, míg nem „nullás”, tehát erdőkárt jelentő adatlap 2236 db. Összesen 27344 káresemény-sor került be így az Adattárba. A kárbejelentők csupán 6%-a ún. A-típusú lap, míg 94 %-a B-típusú lap volt. A rendszer indulása óta évről évre egyre nagyobb jelentőséggel bír a B-EKB lap használata. A kárbejelentést tevők túlnyomó többsége jogosult erdészeti szakszemélyzet volt.

Mi az az Erdészeti Monitoring?

Az erdészeti monitoring célja az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer által (EMMRE) az erdők állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, az erdőket érő hatások és az erdei ökoszisztémákban bekövetkező változások közti kapcsolatok vizsgálata, az erdei károsítók elszaporodásának előrejelzése, az ellenük történő védekezés szervezése.